tenger sózta

nap barnított

égbe feszülő

gyönyörű testem

némán kiáltja

kínzó hiányod

ölelő karod

hol találom meg


 

csillag szórta

édes éjen

finoman csöndülő

harang hangja emel

kabóca dalban

megváltó álomban

hullámon ernyedő

éteri létem

szerelmed kékjében

békésen megpihen

Szerző: d-t.e.  2011.06.30. 12:41 Szólj hozzá!

Címkék: egyszerelem

A bejegyzés trackback címe:

https://eszterpillanatok.blog.hu/api/trackback/id/tr883027073

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása