így vagyok most
világban benne
hagyva magam
könnyedén
derűsen
lenni
nyílni
élni
VANni
fénnyel
fényben
áradni
áramolni
miközben rafináltan
biztonságos nyugalmam
azért megalapozom
és látom, persze, látom
milyen ügyesen csinálom...
egy egyszerű papírforgó
mely szél által pörög
köztem s a világ között
pillekönnyű, áttetsző
simán átlátok rajta
s felém is átlátni
ha valaki akarja
de
átnyúlni, érinteni
nem igazán lehet
sem oda
sem ide
lehelet finom
fátyolszerű
határvonal
talán nincs is...
talán van...
talán már csak
a szememnek kell
mert megszokta
?
:)
