egy vagyok a pillanattal
a mostban a sorsommal
a forrással összefolyva
létezésemben ellazulva
istenben, istenként, istennel
magamat megosztva áramolva
múlt nélkül és jövő nélkül
illúzió mentes vanságban
vágyat, szándékot nélkülözve
ős-tiszta valóságban
megértem
az van, ami van
vagyok, ami vagyok
elfogadom
az van, ami van
vagyok, ami vagyok
megengedem
az van, ami van
vagyok, ami vagyok
világra nyitott virág
kegyelemmel teli
pillanatgyöngyöket
fűzök sorra egymás után
s csendem mélységében
végtelenné növekszik hálám